A felfedező kutatások az eredeti, nagy felismerések, az innováció kultúrájának megteremtői, „nem kevesebb múlhat rajtuk, mint a tudás, a társadalmi és gazdasági működés jövője”, ezért szól 2012-ben az ünnep a felfedező tudományról – véli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

A felfedező kutatások jelentik a tudomány lehetőségeit és a jövőjét – jelentette ki Pálinkás József a magyar tudomány ünnepének hétfői budapesti megnyitóján az Akadémia székházában.
Pálinkás szerint a tudomány még soha nem volt ilyen messze a hétköznapi embertől, még soha nem volt ennyire nehéz eldönteni a tudomány helyét és felelősségét, azt, hogy mekkora szerepet szánnak neki és mit kívánnak tőle. Mindez egy olyan korban, amikor az emberiség nagy, a létét veszélyeztető problémákkal szembesül.
„Ma a tudományban, éppen úgy, ahogy a világban, újra a legfontosabb kérdésekre kell keresnünk a választ. Amikor a jólét díszletei ledőlni látszanak, és a társadalmak igazi értékeiket keresik, (…) akkor a felfedező kutatások szerepét és jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni”. (Pálinkás József, MTA)
Pálinkás kitért arra, hogy az MTA elnökeként megbízatása kezdetétől alapvető célkitűzése volt a felfedező kutatások ösztönzése, hosszú távon kiszámítható munkakörülmények biztosításával való támogatásuk. Ennek jegyében indult el 2009-ben a Lendület program, 2012 januárjától pedig átalakított szerkezetben kapott lehetőséget és forrásokat az akadémiai kutatóintézet-hálózat a „stratégiai témák és a kutatói kiválóság megerősítésére”.
Az MTA 1997-től tartja meg a magyar tudomány napját, az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan a magyar tudomány ünnepévé november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
Forrás: IP/MTI